vasárnap, január 21, 2018

 

 

1. Korábban érettségiztem. Milyen vizsgatárgyakból és hol jelentkezhetek érettségi vizsgára?

Ha Ön rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, bármelyik vizsgatárgyból bármelyik vizsgaidőszakban tehet érettségi vizsgát, függetlenül attól, hogy az adott vizsgatárgyból rendelkezik-e érettségi eredménnyel, illetve milyen szintű érettségi eredménnyel rendelkezik. Az érettségi bizonyítvány megszerzését követően az "új" érettségi vizsgának nincsen semmilyen tanulmányi követelménye, tehát semmilyen tanulmányi előírást nem kell teljesítenie ahhoz, hogy egy adott vizsgatárgyból újra érettségi vizsgát tegyen (a felkészülést saját magának kell megoldania).

Érettségi vizsgára a május-júniusi és az október-novemberi vizsgaidőszakban lehet jelentkezni. Érettségi vizsgára a május-júniusi vizsgaidőszakban február 15- éig, az október-novemberi vizsgaidőszakban szeptember 5-éig személyesen vagy postai úton lehet jelentkezni a területileg illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalokban. Lehetőség arra is van, hogy a vizsgázó személyesen egy vizsgát szervező középiskolában nyújtsa be a jelentkezését, de a középiskolák nem kötelesek fogadni a velük tanulói jogviszonyban nem álló vizsgázókat.

Ha a kormányhivatalban nyújtja be a jelentkezését, a postai út esetében a jelentkezési lap augusztus második felétől és január közepétől letölthető a www.oktatas.hu honlapról, ezt kell a kitöltés után a szükséges mellékletekkel együtt postán megküldeni a kormányhivatalnak. (A mellékletek listája a kitöltési útmutatóban szerepel.)

Ha személyesen jelentkezik az érettségi vizsgára, a kormányhivatalban fog jelentkezési lapot kapni. (Erre is augusztus második felétől és január közepétől van lehetőség.) Ha egy középiskola fogadja a jelentkezését, a jelentkezési lapot ennek a középiskolának kell biztosítania, és ott is kell azt leadni.

Ha a kormányhivatalban jelentkezik középszintű érettségi vizsgára, vagy bármelyik intézményben emelt szintű érettségi vizsgára, a kormányhivatal jelöli ki az írásbeli és a szóbeli vizsgák helyszínét, a kormányhivatal kéri fel a felügyelő tanárokat, az írásbeli dolgozatokat javító pedagógust és a szóbeli vizsgára a kérdező tanárokat. A vizsgahelyszínek többnyire természetesen középiskolák, de a középiskolák csak a helyszínt biztosítják, ezenkívül semmilyen szerepet nem játszanak a vizsgázó érettségi vizsgájában. (Az érettségi vizsga helyszínéről és pontos időpontjáról is a kormányhivatal értesíti a vizsgázókat.)

Fontos, hogy a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezés határideje szintén február 15-e, és az külön jelentkezési lapokkal történik. Tehát abban az esetben, ha egy adott vizsgatárgyból szeretne érettségi vizsgát tenni, az érettségi vizsgára külön jelentkeznie kell, vagyis a két jelentkezés nem "váltja ki" vagy "helyettesíti" egymást.

Felhívom a figyelmét a jelentkezési határidők betartására, a határidőn túl benyújtott vizsgajelentkezéseket nem lehet elfogadni.

Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsgáért, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.

A fizetendő vizsgadíj összege:

·         Ha a jelentkező vizsgajelentkezését egy kormányhivatalba nyújtja be, a középszintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2014-ben 15.000.- Ft).

·         Az emelt szintű érettségi vizsgáért minden vizsgadíjra kötelezett jelentkezőnek az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2014-ben 25.000.- Ft).

·        

A vizsgadíj vizsgatárgyanként értendő.

Ha jelentkező a középszintű vizsgajelentkezését egy középiskolába nyújtja be, úgy a középszintű vizsga fent meghatározott vizsgadíját a középiskolába kell befizetni. Emelt szintű vizsgajelentkezés esetén a vizsga díját minden esetben az Oktatási Hivatalnak kell befizetni.

A vizsgadíj befizetése az OH számlájára történhet:

·         a kormányhivatalokban beszerezhető utalványon;

·         banki átutalással az alábbiak szerint: Jogosult neve: Oktatási Hivatal, számlaszám: Magyar Államkincstár 10032000-00282637-00000000.

·        

Külföldről történő átutalás esetén, amennyiben a fizetés nem forintban történik, figyelni kell arra, hogy a befizetés összege napi árfolyamon forintra átszámítva, az utaláskor felszámított kezelési költség levonása után is fedezze a vizsgadíjat. A devizában befizetett összeg a Magyar Nemzeti Bank aktuális napon érvényes árfolyama alapján, forintban kerül jóváírásra. Deviza átutalásnál a költségmegosztás módjánál az our/saját lehetőséget kell választani, azaz az átutalást indító fél viseli az átutalással járó összes költséget.

A külföldről történő átutaláshoz az alábbi adatokra is szükség lehet:

·         A kedvezményezett neve: Oktatási Hivatal, 1055 Budapest, Szalay u. 10-14., Hungary

·         A kedvezményezett bankja: Magyar Államkincstár

·         A bank címe: 1054 Budapest, Hold utca 4.

·         SWIFT kód: MANEHUHB

·         IBAN : HU 94 10032000 00282637 00000000

·        

A vizsgadíj befizetéséről szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás Közlemény rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az egyedi érettségi iktatószámot. Az egyedi érettségi iktatószámot a jelentkezést rögzítő intézmény biztosítja a jelentkező számára.

Ha rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, a felkészülést saját magának kell megoldania. Valamennyi vizsgatárgy részletes érettségi vizsgakövetelményei és vizsgaleírása megtalálható az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben. A rendelet megtalálható az Oktatási Hivatal (a továbbiakban OH) honlapján www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Jogszabályok, közlemények).

A rendelet tartalmazza minden vizsgatárgy részletes követelményeit közép- és emelt szinten egyaránt. A vizsgaleírások az egyes vizsgarészek tartalmi szerkezetét, a feladatsorok, a tételek jellemzőit, a szóbeli vizsgára nyilvánosságra hozható információkat és az értékeléssel kapcsolatos tudnivalókat ismertetik mindkét szinten. A szóbeli vizsgára nyilvánosságra hozható információk vizsgatárgyanként különböznek. Az egyes vizsgatárgyak emelt szintű érettségi vizsgái esetében a nyilvánosságra hozható információk az OH honlapján legkésőbb 60 nappal az írásbeli vizsgák megkezdése előtt megtalálhatóak.

Az érettségi vizsga részletes követelményei mellett a felkészülésben további segítséget jelenthetnek az OH honlapján (www.oktatas.hu / Köznevelés / Érettségi / Központi írásbeli feladatsorok, javítási-értékelési útmutatók) szereplő (a kétszintű érettségi vizsga bevezetése óta szervezett vizsgaidőszakokban kitűzött) feladatsorok..

2. Középiskolai tanulmányaimat 1999 szeptemberében kezdtem el, a harmadik osztály elvégzése után a tanulmányaim megszakítására kényszerültem. Tehát a középiskola 11. osztályát elvégeztem. Idén szeretném az érettségire való felkészülést újra elkezdeni, azonban nem ismerem a jelenlegi jogszabályokat erre vonatkozóan: A legfőbb kérdésem az lenne, hogy hány év iskolai tanulmány szükséges még az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez. Esetleg milyen lehetőségeim vannak?

Önnek keresnie kell egy középiskolát, itt tanulói jogviszonyt kell létesítenie, sikeresen be kell fejeznie a 12. évfolyamot, és ezt követően kezdheti meg az érettségi vizsgáit.

3. Mi a teendő, ha a testnevelés vizsgatárgy gyakorlati részén a vizsgázó megsérül, és ezért szóbelivel teszi érvényessé a vizsgáját? Hány tételt húz? Milyen pontszámot szerezhet?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata alapján, ha a vizsgázó a vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, a vizsgát szervező intézmény igazgatójának az engedélyével, az Oktatási Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja.

Ha a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgával pótolja, a szóbeli érettségi vizsgát az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni. (Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgával pótolja, az adott vizsgaeredményéből a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontszám nem képezhető.)

4. Hol kell jelentkeznie annak a nem Magyarországon tanuló külföldi állampolgárnak, aki az idén érettségizik és esetleg a felvételi miatt emelt szintű érettségit kell tennie?

A nem magyar állampolgárságú vizsgázók is jelentkezhetnek Magyarországon egy vagy több vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Ha a jelentkező külföldi középiskola tanulója, csak végzősként, az utolsó évfolyam tanulójaként kizárólag a május-júniusi vizsgaidőszakban és kizárólag a kormányhivatalban nyújthatja be előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezését, személyesen vagy postai úton. (Az érettségi bizonyítvánnyal már rendelkezők bármelyik vizsgaidőszakban jelentkezhetnek érettségi vizsgára.) Az utolsó évfolyam tanulójaként nem kell osztályozó vizsgát tennie az adott vizsgatárgyakból. A kormányhivatalhoz postai úton benyújtott jelentkezésnek magyarországi lakcímet, ennek hiányában magyarországi értesítési címet kell tartalmaznia.

5. 1999-ben érettségiztem mezőgazdasági iskolában: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, kertészet és a választott tantárgy a biológia. Kertészetből és magyarból nem sikerült a vizsga. Szeretném befejezni az érettségit. Azt szeretném kérdezni, hogy milyen vizsgatárgyakból kell érettségi vizsgát tennem, hogy megkapjam az érettségi bizonyítványt.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 12. § (5) bekezdése alapján az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni. A vizsgaszabályzat 6. § (4) bekezdése értelmében a következő vizsgatárgyakból kötelező érettségi vizsgát tenni: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy választott vizsgatárgy.

Idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet azonban érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.

A vizsgaidőszakot és a magyar nyelv és irodalom mellett az ötödik vizsgatárgyat, valamint a vizsga szintjét Ön választja meg, azaz jelentkezhet az érettségi vizsgájához még hiányzó két vizsgatárgyból két különböző vizsgaidőszakban is.

6. A szakközépiskolát 1987-ben végeztem el, elkezdtem az érettségi vizsgákat is, 5 vizsgatárgyból eredményesen leérettségiztem (magyar, matematika, történelem, statisztika, tervezés). Könyvvitelből nem sikerült az érettségim, most szeretném pótolni. Melyik vizsgatárgyakból kell vizsgáznom, és kell-e nekem idegen nyelvből is vizsgáznom?

Kérdése alapján Önnek egyáltalán nem kell érettségi vizsgát tennie egyetlen érettségi vizsgatárgyból sem (az érettségi vizsgaeredmények nem évülnek el), csak jelentkeznie kell érettségi vizsgára, és a meglévő eredményei alapján, a vizsgaidőszak végén megkapja az érettségi bizonyítványát.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 41. § (6) bekezdése alapján a vizsgázónak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez a kötelező vizsgatárgyakból és még legalább egy választott vizsgatárgyból kell legalább elégséges osztályzatot szereznie. A kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv.

A vizsgaszabályzat 60/B. § (2) bekezdése alapján idegen nyelv érettségi vizsga nélkül tehet érettségi vizsgát az, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie. Az idegen nyelv vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni. Ha Önnek nem volt kötelező idegen nyelvből is érettségi vizsgát tennie (kérdése alapján erre következtetek), az érettségi bizonyítványának megszerzéséhez jelenleg sem kötelező.

Az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez magyar nyelv és irodalom, matematika és történelem vizsgatárgyakból mindenképpen szükséges a legalább elégséges érettségi vizsgaeredmény. A választott vizsgatárgynak és az idegen nyelv helyett választott vizsgatárgynak bármilyen eredményesen teljesített vizsgatárgy elfogadható, függetlenül attól, hogy abból a vizsgatárgyból már nem lehet érettségi vizsgát tenni. (A statisztika, tervezés és könyvvitel vizsgatárgyak ilyenek, jelenleg nem lehet ezekből a vizsgatárgyakból érettségi vizsgát tenni.)

7. Jelenleg esti tagozaton a 12. évfolyamon tanulok. Kell-e nekem idegen nyelvből érettségiznem?

A felnőttoktatásban résztvevő tanulók nyelvi érettségi vizsgájáról az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 60/B. § (1) bekezdése rendelkezik. A rendelet alapján a felnőttoktatásban - a nappali oktatás munkarendje szerint tanulók kivételével - első alkalommal a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában volt kötelező idegen nyelvből érettségi vizsgát tenni, tehát a 2010. május-júniusi vizsgaidőszaktól kezdődően már minden vizsgázó számára kötelező az idegen nyelvi érettségi vizsga.

8. Iskolánkban két nem magyar anyanyelvű és nem magyar állampolgárságú diák is van. Tehetnek-e ők magyar nyelv és irodalom vizsga helyett vagy választott tantárgyként (esetleg idegen nyelv helyett) magyar mint idegen nyelv tantárgyból érettségi vizsgát. Ha igen, iskolánknak milyen felkészítési kötelezettsége van?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendlelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 6. § (6) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó nem magyar állampolgár és anyanyelve nem magyar, továbbá az, aki a középiskolai tanulmányi befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar köznevelési rendszerben végzett, a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyarból, mint idegen nyelvből tehet kötelező érettségi vizsgát.

A magyar nyelv és irodalom a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, az érettségi vizsgaszabályzata értelmében kötelező vizsgatárgy. A vizsgaszabályzat a magyar, mint idegen nyelv vizsgatárgy választását az érettségin kizárólag abban az esetben engedélyezi, ha azt az arra jogosult személy a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett választja. Ennek megfelelően a vizsgára bocsátás feltétele a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgára való jogosultság, azaz magyar nyelv és irodalomból a teljes képzési időre előírt év végi osztályzatok megszerzése.

A magyar nyelv és irodalom tanulása azok számára is kötelező, akik nem magyar anyanyelvűek, nem magyar állampolgárok, de magyar közoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat. Számukra lehetőség van egyéni követelmények meghatározására, egyéni ütemterv szerinti haladás előírására, a hagyományos értékeléstől, osztályozástól való eltérésre. Álláspontunk szerint azonban nincs lehetőség arra, hogy valaki úgy szerezzen magyar iskolai bizonyítványt, hogy semmiféle módon nem tanul magyar nyelv és irodalmat.

A tanulónak – a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyat kivéve – minden szempontból ugyanazt az érettségi vizsgát kell letennie, mint a magyar állampolgárságú vizsgázóknak. Tehát magyar mint idegen nyelvből, matematikából, történelemből, idegen nyelvből (ez lehet a vizsgázó anyanyelve is, ha ezt a nyelvet tanulta a középiskolai tanulmányai során, és teljesítette a vizsgára bocsátás követelményeit), és egy választott vizsgatárgyból kell legalább elégséges osztályzatot szereznie az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez. Tehát a magyar mint idegen nyelv vizsgája sem az idegen nyelv, sem az ötödik, választott tárgy vizsgáját nem helyettesíti.

9. Fiam magyar állampolgár, de anyanyelve az angol. Csak három éve tanul Magyarországon, ezért az volna a kérdésem, hogy lehetne-e a magyar helyett valami másból érettségiznie?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése értelmében a nem magyar állampolgárságú és nem magyar anyanyelvű tanulók, továbbá azok, akik a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar közoktatási rendszerben végeztek a magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy helyett magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát. Mivel gyermeke esetében a fent leírt két feltétel közül egyik sem teljesül, kötelező számára magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból érettségi vizsgát tennie.

10. Magyar egynyelvű gimnáziumi tanulóként módomban áll-e idegen nyelven érettségit tenni (angol nyelvű fizika érettségi)? Amennyiben igen, egyenlő értékűnek minősített-e az így elért eredményem a magyar nyelvű érettségi eredményével?

Egy adott vizsgatárgyból idegen nyelven érettségi vizsgát csak a két tanítási nyelvű, vagy a nemzetiségi nyelvű oktatást folytató intézmények tanulói tehetnek. Az érettségi vizsga vizsgakövetelményei célnyelven ugyanazok, mint magyar nyelven, és a felsőoktatási felvételi eljárás során ugyanúgy számolják az egyes vizsgatárgyakból célnyelven tett vizsgák esetében a szerzett pontokat, mint a magyar nyelvűek esetén.

11. Angol-magyar két tanítási nyelvű osztályba járó diák vagyok. A két tanítási nyelvű osztályba járó diákok számára kötelező-e a célnyelvből emelt szinten és másik két tantárgyból középszinten célnyelven érettségizni (két tanítási nyelvű érettségi), vagy választhatják a "hagyományos" magyar érettségit?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 53. § (4) bekezdés a) és b) pontja alapján a vizsgázóknak - amennyiben a két tanítási nyelvű oktatásban jutottak el az érettségi vizsgáig - mindenképpen a két tanítási nyelvű vizsgarend szerint kell vizsgázniuk. Tehát kötelező idegen nyelv a célnyelv, továbbá a célnyelven tanult tantárgyak közül legalább kettőből - annak valamennyi tételéből - célnyelven kell vizsgázniuk. (Vagyis a tanulók nem választhatják azt, hogy "lemondanak" a két tanítási nyelvű érettségi vizsgáról, számukra kötelező a két tanítási nyelvű vizsgarend szerint vizsgázni.)
A vizsgázó saját maga választhatja meg a célnyelvi vizsga szintjét, valamint, hogy a célnyelven tanult tantárgyak közül melyikből tesz célnyelven érettségi vizsgát.

12. Kéttannyelvű gimnáziumba jártam és az angol emelt szintűm 59% lett, ezért nem kaptam meg a felsőfokú nyelvvizsgát. A kérdésem az lenne, ha újra érettségizem emelt szinten angol nyelvből, elérem a 60%-ot, akkor megkapom a felsőfokú nyelvvizsgát angolból?

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet egyértelműen meghatározza, hogy a vizsgázó érettségi bizonyítványa minősül nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak. Tehát abban az esetben, ha Ön már megszerezte az érettségi bizonyítványát, és egy későbbi vizsgaidőszakban legalább 60 százalékos eredménnyel teljesíti emelt szinten az idegen nyelvi érettségi vizsgát, a két "vizsgaeredményét" nem vonhatja össze, és nem kaphat felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványt. (Az "új" érettségi vizsga eredményéről egy tanúsítványt állítanak a ki a vizsgázó számára, az "új" érettségi vizsga eredményét nem vezetik be a vizsgázó már meglévő érettségi bizonyítványába.) Amennyiben ennek a vizsgának minden vizsgarészét sikeresen teljesíti és legalább 60 százalékos eredményt ér el, a vizsgáról kiállított tanúsítványa középfokú komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak fog minősülni.

13. Rövidíthetek-e a jelentkezési lapon, ha nem fér ki valamilyen adatom?

Egyértelmű, közkeletű rövidítések tehetők. Így például az utca szó rövidíthető "u."-nak, vagy a gimnázium "gimn."-nek, az iskola "isk."-nek. Rövidítés használata előtt, kérjük, mindig gondolja át, hogy érthető és egyértelmű lesz-e úgy a beírt szöveg.

14. Bármelyik vizsgatárgyból lehet emelt szintű érettségi vizsgát tenni?

Nem, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 61/A. §-a szerint a 2011. év május-júniusi vizsgaidőszaktól kezdődően emelt szintű érettségi vizsga csak abból a vizsgatárgyból tehető, amely - mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgy - a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szerepel. Az emelt szinten választható vizsgatárgyak listájamegtalálható honlapunkon.

16. Hallottam, hogy az érettségi letételéhez 60 óra közmunka teljesítése lesz szükséges, és az iránt érdeklődnék, hogy pontosan mikortól.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. § (4) bekezdése szerint: "Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető."

E törvény 97. § (2) bekezdése szerint: "Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni."

17. Mik lesznek a legfontosabb változások az érettségi rendszerben 2014-től az előrehozott és a szintemelő érettségi vizsgákkal kapcsolatban?

Az érettségi vizsgákat 2014. január 1-jétől érintő változások a következők:

·         Előrehozott érettségi vizsgát a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában lehet tenni, és csak magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből és informatikából. (Tehát az október-novemberi vizsgaidőszakban 2014-től nem lesz lehetőség előrehozott érettségi vizsgára jelentkezni.)

·         A sikertelen előrehozott érettségi vizsga vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett sikertelen szintemelő érettségi vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet majd jelentkezni.

·         Szintemelő érettségi vizsgát a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt (vagyis a középiskola utolsó évfolyamának elvégzése előtt) csak informatikából és csak magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvből lehet tenni. Erre az október-novemberi és a május- júniusi vizsgaidőszakban is lehetőség lesz.

·         Szintemelő érettségi vizsgát a május-júniusi vizsgaidőszakban bármelyik vizsgatárgyból lehet tenni, de csak abban az esetben, ha a vizsgázó a középiskolai tanulmányait a vizsgaidőszak kezdete előtt sikeresen befejezte (vagyis az év végén nem bukott meg egyetlen tantárgyból sem).

·        

18. Gyermekem a 2013. október-novemberi vizsgaidőszakban előrehozott érettségi vizsgát szeretne tenni kémiából középszinten. Ha ez sikerül neki, a 2014. május-júniusi vizsgaidőszakban a rendes vizsgákkal együtt tehet-e ebből a vizsgatárgyból szintemelő érettségi vizsgát?

Az előrehozott érettségi vizsgával és a szintemelő érettségi vizsgával kapcsolatos legfontosabb változások 2014. január 1-jétől lépnek hatályba, tehát a 2013. október-novemberi vizsgaidőszakig még minden vizsgatárgyból lehet előrehozott és szintemelő érettségi vizsgát tenni.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 9. § (6) bekezdésének 2014. január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. A tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szintemelő érettségi vizsgát a 12. § (1) bekezdésében meghatározott magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvekből, továbbá informatikából lehet tenni.

Az idézett jogszabály annyit rögzít, hogy a tanulói jogviszony alatt, és a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szintemelő érettségi vizsgát csak informatikából és magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvből lehet tenni. Ha az utolsó évfolyamos tanuló minden tantárgyból befejezi az utolsó tanévet, rendelkezik még tanulói jogviszonnyal, és a középiskolai tanulmányait is teljesen befejezte, tehát nem vonatkozik rá az a megkötés, hogy csak informatikából és magyarországi középiskolában tanított idegen nyelvből tehet szintemelő érettségi vizsgát, így bármelyik vizsgatárgyból megteheti ezt. Tehát a fentiek értelmében 2014. január 1-jét követően a május-júniusi vizsgaidőszakban bármelyik vizsgatárgyból lehet szintemelő érettségi vizsgát tenni, de csak abban az esetben, ha a vizsgázó középiskolai tanulmányait a vizsgaidőszak kezdete előtt sikeresen befejezi (azaz az év végén nem bukik meg egyetlen tantárgyból sem).

19. Jelenleg OKJ-s képzésre járok, van tanulói jogviszonyom. Magyar nyelv és irodalomból szeretnék emelt szintű érettségi vizsgát tenni, kell-e fizetnem az új érettségi vizsgáért?

Ha a jelentkező rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, minden esetben meg kell fizetnie a felmerülő vizsgadíjat.

A fizetendő vizsgadíj összege:

·         Ha a jelentkező vizsgajelentkezését egy kormányhivatalba nyújtja be, a középszintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2014-ben 15 000 Ft).

·         Az emelt szintű érettségi vizsgáért minden vizsgadíjra kötelezett jelentkezőnek az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25 %-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az Oktatási Hivatal számára (ez az összeg 2014-ben 25 000 Ft).

·        

Ha jelentkező a középszintű vizsgajelentkezését egy középiskolába nyújtja be, úgy a középszintű vizsga fent meghatározott vizsgadíját a középiskolának kell befizetni. Emelt szintű vizsgajelentkezés esetén a vizsga díját minden esetben az Oktatási Hivatalnak kell befizetni. A fenti összegek vizsgatárgyanként értendőek.

A vizsgadíj befizetését igazoló dokumentumot a jelentkezési lap mellékleteként kell benyújtani.

Forrás: www.oktatas.hu

 

Kedves Szülök, Érdeklődők, Diákok, Egyetemisták és Főiskolások!

Önöknek/Nektek szólnak ezek a cikkek amelyeken keresztül megpróbáltam bemutatni magamat, tanítási módszereimet, szakmai rátermettségemet. Amennyiben elnyertem a bizalmát/bizalmad keressen/keress meg bizalommal az elérhetőségeim egyikén.

Amit kínálok

Ha eljösz hozzám több mint 25 éves tapasztalatom alapján matematika vagy fizika korrepetálásra következőkben részesülhetsz:

Matematika és fizika érettségi vizsgára való felkészítés

Sikeres matematika, fizika érettségi vizsgára való felkszítés emelt és középszinten egyaránt középiskolások és már érettségizettek számára is.

Középiskolai matematika felvételi vizsgára való felkészítés

Sikeres középiskolai matematika felvételi  vizsgára való felkészítés 8., 6, és 4. osztályosok részére.

Érdemjegy javítás matematikából, fizikából, bukástól való megmenekülés

Sikeres érdemjegy javítás matematikából és fizikából, bukás közeli helyzetből való megmenekülés általános iskola felső tagozat és középiskolások részére egyaránt.

Tehetséggondozás

Sikkeres tehetséggondozást vállalok matematikából és fizikából általános iskolások felsőtagozatos diákjainak, és középiskolásainak egyaránt. Azért, hogy a jó még jobblegyen!

Sikeres egyetemi matematika és fizika vizsgákra való felkészítés

Sikeres egyetemi, főiskolai matematika és fizika zh-ra és vizsgára való felkészítés analízis, lineáris algebra, valószínűségszámítás témakörökből.

Matematika és fizika pótvizsga felkészítés

Sikeres pótvizsga felkészítés matematikából és fizikából általános és középiskolásoknak egyaránt.

+36 70 532-4476
1204 Budapest, XX. kerület, Szerdahely utca 6/A